Egy királynak volt egy minisztere, aki minden alkalmas és alkalmatlan helyzetben azt mondta: "Isten csodásan működik."
Egy idő után a király olyan sokszor hallotta ezt a mondatot, hogy már elege lett belőle.
 
A király és minisztere vadászatra indultak. A király lőtt egy szarvast. Mindketten éhesek voltak, így tüzet raktak, és megsütötték. A király nekilátott az evésnek, de nagy sietségében levágta egy ujját. A miniszter most is azt mondta: "Isten csodásan működik."
 
A királynál most már betelt a pohár.

Elbocsátotta miniszterét, és megparancsolta neki, hogy tűnjön el a szeme elől.
A miniszter elment. A király, a szarvassülttel jóllakva, elaludt.

Vad rablók, Kali istennő imádói törtek rá. Megkötözték, fel akarták áldozni istennőjüknek - majd elfogyasztani. De az utolsó pillanatban észrevette egyikük, hogy a királynak hiányzik egy ujja. A rablók tanácskoztak, és úgy találták: "Ez az ember nem tökéletes. Hiányzik egy testrésze. Istennőnk csak tökéletes áldozatot kaphat." Így futni hagyták.
 
A király visszaemlékezett minisztere szavaira: "Isten csodásan működik." És megértette, hogy ebben az esetben is igaza volt. Bűnösnek érezte magát, hogy száműzte, és megparancsolta, hogy keressék meg.

Hosszú idő után rátaláltak. A király bocsánatot kért tőle, és kérte, álljon újra szolgálatába.
 
A miniszter azt válaszolta: "Nem kell bocsánatot kérned. Hálás vagyok, hogy elküldtél magadtól. Különben engem áldoztak volna fel a rablók. Nekem megvan minden ujjam.
Isten csodásan működik."