Zarándok

Fogolykiváltó Boldogasszony és Szent László kegyhelye
Zala megyei község, a Dunántúl egyik legnagyobb búcsújáró helye, a Veszprémi egyházmegyében.
A hely első kápolnája még valószínűleg Szent László király idejében épült. Búcsújárása és maga a kegyszobor is azonban későbbi.

A török a XVI. században elfoglalta ezt a vidéket, s a legenda szerint foglyaikat Bucsuszentlászlóra hajtották, ahová az angyalok a legenda szerint a foglyok vígasztalásául egy kis kápolnát hoztak. A legendára utalva a kegykápolnát a nép Angyalok kápolnája néven emlegeti.

A középkorban remeték éltek ezen a helyen. A XVII. század végén Széchenyi Pál veszprémi püspök a ferences szerzeteseknek adta a helyet, akik a XVIII. század elején építették meg templomukat és kolostorukat.

Jelentős búcsújárás csak a ferences atyák letelepedése óta van. Az első csodás gyógyulás a ferencesek feljegyzése szerint egy komáromi asszony gyógyulása volt. Ezt követően azonban több száz csodás imameghallgatást jegyeztek fel. Ezért a betegek előszeretettel zarándokoltak Bucsuszentlászlóra, ahogyan ezt még például a Zala megyei boszorkányperek aktái is jelzik (1740). A templomban őrzött emléktárgyak, ezürt offerek mind a csodás gyógyulások emlékei. Érdekes történet beszéli el annak az embernek az esetét, akibe egy kígyó belemászott, s csak a kegyhelyen tudott tőle megszabadulni. Hálából a kígyó csontvázát a templmnak hagyta.

A kegytemplom mögött van a Szentkút, Szent László király kútja, amelynek vizével az először Bucsuszentlászlóra zarándoklókat idősebb társaik beavatják. Ez a búcsúkeresztség.

A ferences kegytemplom szentély mögötti, eredetileg román kápolnája még a XII. századból származik. A nagyméretű oszlopos főoltár és a mellékoltárok XVIII. századi ferences segítő testvérek alkotásai. A kegytemplomhoz csatlakozó ferences kolostor folyosóin látható Schmalzl Theotimus helyi ferences barát barokk olajfestmény-sorozata a XVIII. század közepéről, Szent László király életéről. A főoltár Szent László-képe helyi legendát mesél el, abből fakad a Fogolykiváltó Boldogasszony tisztelete.

Sziklahitű László, ki nem ismersz félelmet,
Légy ereje, pajzsa gyengeszívű népednek:
Ingadozó lelkek, sok csapással vertek,
Tőled kérnek védelmet.
Emberölő harcban a Gonosznak ártottál.
Isten erejével síkra hitért szállottál,
Fergeteges vészben, rendületlen, épen
Égi jelül állottál.

E világi élet a remények sírhalma,
Teelébed száll fel nemzetednek siralma.
Útmutató fényünk, téged adott nékünk
Az Úristen irgalma.

Most világok dőlnek, nemzedékek romolnak,
Ezeréves bástyák repedezve omolnak.
Csüggedésre válasz: szent király, te állasz
Égrenéző oromnak.

(SzvU 302) .

Aligha tartozik valami a magyar katolikus tájhoz szervesebben, mint egy-egy franciskánus település. Nem kell bizonyítgatnunk, mit jelent a palóc népléleknek a gyöngyösi, a jásznak a berényi, az alföldinek a szegedi, a székelynek a csíksomlyói ferences kolostor. Göcsej és Búcsúszentlászló között is már évszázadok óta ilyen meghitt .a kapcsolat. A franciskánus szellem, az Egyház klasszikus keretei között tudvalevőleg a lélek természetes bensőségét képviseli. Az anyanyelv kultusza, a szülőföld szeretete Assisiből hódítja meg a világot és tanítja meg a magyarságot különösen a török időkben a helytállás magatudatlan hősiességére, az édes haza földjéhez és hagyományaihoz való természetes hallgatag ragaszkodásra.
Búcsúszentlászlóról a középkorból alig van adatunk. Amikor azonban a török elfoglalja Nagykanizsát és letarolja Zala virágzó hitéletét is, az alázatos elhagyatottságban rejtőzködő templomocska egyszerre buzgó erő- forrása lesz a vidék bujdosó népének. Egy régi jellemző legenda szerint a Szent Szűz hajlékát éneklő angyalok hozták messze földről a hívek vigasztalására. Amerre elhaladtak, a fák és füvek mindenütt meghajoltak előttük. Az Angyalok Kápolnája körül bontakozó hódoltsági áhítat hasonlatossá lett az evangéliumi mustármaghoz, mert a barokk időkben messze földön híres búcsújárókultusz nőtt ki belőle, amelyet a jámbor áldozatkészségből emelt hatalmas franciskánus templom is érzékeltet. A templorn régi jótevői között ott találjuk Deák Ferencet is.
A templom főoltára mögött jutunk az Angyalok Kápolnájába, amelyet a hívő nép Paradicsomnak szeret nevezni. A kegyszobor a török elleni küzdelem egyik leggrandiózusabb jelképének, a Lorettoi Szűzanyának magyaros változata: komoly, misztikus egyszerűségben és fönségben ragyogó arca olyan, mint a Bölcsek Könyvének jellemzése és a parasztok eszménye a jó asszonyról: teljesíti mindennapi kötelességeit, de szent titkok sugárzanak belőle, egyszerre földi asszony és a mennyország jegyese.
A szentlászlói búcsú sokat megőrzött az árpádkori kereszténység naív teljességéből. A híres Szent Vince-áldás, amelyet a hívek a barátoktól kérnek, még a koraközépkor mágikus-misztikus világában gyökerezik. Messze földről elhozzák a gyerekeket, beteget erre az áldásra, az otthon fekvő betegnek ruháját áldatják meg. A szent kút fölött emelkedik a Kálvária dombja, amely népszerűen jellemzi a rnegváltás kegyelmi gondolatát: forrás fakad belőle a hívek megújulására.
Köröskörül szőlőhegyek, szétszórt házak, szelíd hajlatok: a Naphimnusz magamagasztalásai jutnak eszünkbe, a halhatatlan magyar élet igézete ragad meg egy pillanatra bennünket. Távozóban visszatekintünk a Paradicsomra: tetején vasból kovácsolt rózsacsokor, amelyből kereszt sarjadzik ki. Csakugyan: a rosa mystica illata járja át az elmélázó, Ázsiát és Umbriát idéző zalai tájat.

További képek:

Nyomtatható verzió

Elérhetőség, kapcsolat:
Római Katolikus Plébánia Hivatal
8925 Búcsúszentlászló
Arany János u.15.
Tel.:92/362-018

Búcsúk:

bucsujaras.hu